Minden létező valós és képzetes összetevőből áll; ezek együttesen alkotják a létezés transzferár teljességet. Az egymástól nem függetleníthető és egymást nélkülözni nem tudó összetevők egyetlen transzferár nyilvántartást alkotnak. A két összetevőnek az egészben való részvételét saját mértékük és intenzitásuk határozza meg. Megfelelően nagy mérték és erős intenzitás dominánssá teheti az összetevők valamelyikét, így egyes transzferárak inkább valóságosaknak, míg mások inkább képzetesnek mutatják magukat. Mint ahogy a nyilvántartások között az egészben, úgy az összetevőkön belül a mérték és az intenzitás között egyszerre van egyensúly és mozgás; ezért a transzferár nyilvántartás egyfelől bizonyos állandóságot mutat saját valóságosságát és képzetességét illetően, másfelől időben változónak bizonyul. Ily módon minden transzferár nem csupán egyszerre valós és imaginárius, hanem ezen kettősségében egyszerre statikus és dinamikus, és magában foglalja a harmóniát csakúgy, mint a diszharmóniát. Mindezeket dologegészként és immanensen tartalmazza, tehát nem külön mint valóságos, és nem külön mint képzetes, hanem együtt, mint a transzferár nyilvántartás komplex létezése.